Külföldi barátom hirtelen jelentette be érkezését Budapestre a kora esti órákra. Várost nézni, sétálgatni nem volt idő, de beszélgethetnénk 1-2 órácskát "csetting" az életről, na meg persze éhen is halunk addigra. Szóval jóféle vacsi, fesztelen környezet, azért ne a Váci utca legyen, de ne is a sarki resti... Hirtelenjében feladta a leckét, pláne, hogy a szállás miatt a lokáció többé-kevésbé adott volt. Bújtam a térképet, pörgettem az emlékeimet, mik is vannak a lánchíd és Erzsébet híd között, a drága negyed peremén. És akkor bevillant a Vakvarjú!!!

Az elmúlt 2 évben megfordultam itt egyszer. emlékszem hétköznap volt, 7 körül, nem volt nagy zsúfoltság, de kellemesek az emlékeim. Az ételt nem tudom felidézni, de úgy rémlik tetszett a választék. Nosza eldöntöm, megbeszéljük a találkozás időpontját, megadom a címet is. Mikor indulok csak a biztonság kedvéért felhívom a kapcsolatok számot és foglalok asztalt. Minden gond nélkül sikerül még úgy is, hogy 15 perc múlva érkezem. 

Könnyen megközelíthető a Paulay utca elején, csendes részen találjuk, Nincs óriási fényreklám, csak egy kedves cégér. Belépek és egy pillanatra meg is ijedek. A hely ugyanis este 8-kor teljesen tele van! Kellemes, közepes hangerejű a zsibongás, amit éppen csak hogy elnyom a lágy zongorajátéka egy hölgynek az étterem közepén. Telt ház van, mégsem érzem zsúfoltnak...valahogy megnyugtató a háttérzaj és a "tömeg", ami egészségesen, szellősen van elosztva a térben. Közel és mégsem! 

Hála isten nincs miért aggódni:) Az asztalom készen áll, pedig tutira nem láttam üres asztalt:) Az étlap miközben egyszerű és nagyszerű egyszerűen gyönyörűűűűű. http://pest.vakvarju.com/etlap/  Olyan guszták a képek, hogy nehezen tudtam választani:) Persze ki milyen konyhát szeret leginkább, itt alapvetően túlsúlyban vannak a magyarosabb jellegű fogások: vadas, csirke paprikás, szürke marha pörkölt, harcsa, csülök, gomolya, libamáj...:) Minden fogás ínycsiklandozó már a leírásuk alapján is, hát még, ha fotó is van róla!! A széles választékot pedig egy szezonális ajánlattal is megfejelik az első váltogathatós oldalon, bor ajánlattal megspékelve. Az étterem nevét a kenyérlángos régies nevéről kapta - tudjuk meg az étlap bevezetőjéből is: ) 

Nehezen sikerült döntésre jutnunk az ételek tekintetében:) Végül a barátom, mint vega grillezett-füstölt gomolyát kért, amit salátával és diós panna cottával szolgáltak fel! Jól illett hozzá a soltvadkerti Irsai Olivér! Én pedig nem tudtam ellen állni a marha vadasnak. A perecgombócot ugyan nem sikerült megértenem, de isteni volt a hús, a szósz és a házi zsemle gombóc is!! Mint sofőr maradtam a soft drink-nél és hagyományos limonádét kértem!! Mennyei és tényleg hagyományos: csak citrom és lime!!!

Bár barátom szigorúan próbált tartózkodni a desszert témától én már az első menü végig lapozáskor tudtam, hogy édességgel KELL zárnom az estét. Társaságban meg már nem is bűn a "bűn":) Barátom ezúttal rám bízta, hogy ajánljak neki magyaros desszertet... Sajnos a szőlő krémes éppen elfogyott - amúgy nem éreztem kifejezetten magyarosnak - ezért maradt a jó öreg somlói:) Megjegyzem poharasan, gusztán nézett ki és nagyon bevált:) Én eper öntetes brownit kértem. Pedig amúgy a szuflét jobban szeretem, mert könnyebb, de most nagyon csokisat kívántam és az eper szósz is jól hangzott. Végül teljes elalélás volt, mivel a browni félúton járt egy sűrűbb szufléhoz, olyan könnyű, krémes állagú volt és iiiiiirtóra csokis!!! (sajnos csak itthon vettem észre milyen homályos lett a kép:( akkor alig vártam, hogy megkóstolhassam már!)

Azt kell mondjam a hely sokkal több, mint amire emlékeztem! Kellemesen elbeszélgethetsz, van hangulata, stílusa, de nem túl elegáns, nem túl drága, nem túl trendi. Egyszerűen jól érzed magad és hihetetlenül jóízűt fogsz ebédelni-vacsorázni, ez tuti! 

A két főételért, a két desszertért és az italokért 7500Ft körül fizettünk (a bor árra nem emlékszem). Tökésetes választás volt egy baráti estéhez vacsival az említett barát szerint is:)) Azonnal lelkesen ajánlottam a családomnak is, így már most biztos, hogy vissza térek!