Őrületes trendiség manapság a főzősuli. Szerintem a városban minden második sarkon találtunk legalább egy pince helységet, melyben főző tanfolyam folyik. Hogy miért olyan népszerűek? Talán mert másfél generáció után újra divat lett a valódi élelmiszer, az ha tudjuk mit is eszünk meg, a kitárult világgal elérhetővé váltak a nemzetközi konyhák, alapanyagok, receptek. Ugyanakkor offline social program is, hiszen a Youtube-ról is főzhetünk otthon, de így azért mégis vidámabb:) Látva a gombamód terjedő főzőcske esteket gondolom, első számú résztvevői az egyedül élő 25-35-ösök akik barátnőikkel vagy egyedül jelentkeznek, de ugyanannyira lehet ez a hasonló korú még gyermektelen párok rendszeres közös programja is:) A témák száma végtelen a francia konyhától a bonbon készítésen át, a steak-ek világától a krumpli csodákig. Mindenki megtalálja a számára legizgalmasabb, legkedveltebb vagy legnehezebb kurzust. Általában az iskoláknak havi órarendjük van, felsorolva a főzendő menüket, amikre jelentkezni lehet. A nagyon menő ételek, mint mostanság a franca, olasz és spanyol konyha remekei hamar betelnek, mivel az órákon úgy 5-7 pár tud részt venni egyszerre. A leggyakoribb menet 3 fogást tartalmaz, melyet minden pár közösen készít el egy szakács-animátor (micsoda szakma:)) vezetésével. Ezen iskolák közül az egyik legismertebb a Chefparade. http://www.chefparade.hu/fooldal  

Egy kedves üzleti partnerem invitált meg egy rendhagyó partner találkozóra. Már első hallásra felcsigázott az ötlet:) Gondolkodtam már rajta, hogy ki kéne próbálni egy főző kurzust, de egyrészt én szeretek főzni (szerintem tudok is) és leginkább egyedül:) Másrészt szerintem horror áron vannak az órák. Az átlag 10-15 ezer forint/fő, bár olykor kuponos oldalon olcsóbban is megcsíphetünk 1-1 akciót. A budai főzőiskolában gyülekeztünk este 6-kor. Többé-kevésbé minden meghívott cégtől 2-2 fő érkezett így lettünk 12-en. Ezután random összesorsoltak bennünket egymással, hogy ismerkedjünk is:) Az én párom végül Gábor lett, aki bankos-marketingesként mutatkozott be. Elsőre szimpatikus volt, humoros, jó kedvű, kellemes társaságnak bizonyult. Nem utolsó sorban mindenevőként aposztrofálta magát, és ügyes kuktaként segédkezett:) Igazán remekül szórakoztunk, miközben szuperül elkészítettük az ételeket. 

Az első fogás valamiféle olasz paradicsom leves lett. Én nem szeretem a paradicsomlevest, csak is a menzás, édes, betűtésztás valamit:) Na ez paradicsomból készült!! Ígérem, hogy ezt a receptet megosztom veletek, mert a végén totál rabja lettem!! Annyira pikáns, olaszos íze volt, hogy kétszer is szedtem belőle! Persze a friss baguett sem hiányozhatott mellőle! 

Ezután rosé kacsamell következett. Nos, hús OK, szárnyas szó-szó bár a kacsa a jobbak között van nálam. A szakács Sanya megmutatta hogyan kell felvágni, lehártyázni, előkészíteni és beirdalni a kacsamellet. Szuper trükköket adott át nekünk. Aztán megsütöttük egy serpenyőben. A titka az volt, hogy először a bőrén kellett sütni, amíg a zsír nagy része ki nem csordogál. Csak a húsos felén volt ízesítve a kacsa. A kicsorgott zsírt le kellett önteni a mell alól, majd minden oldalát megpörköltük körbe -körbe. Végül az aranybarna melleket 15 percre  fokos sütőbe toltuk egy rozmaring szárral. Mikor megsült hosszanti vékony szeletekre vágva tálaltuk. Nem bíztam abban, hogy a kacsahús ilyen kevés idejű sütés után ehető lesz. Mert azért ez mégsem marha steak. A közepe még enyhén rosé színű volt:) És valami álom finom!!! A vékony, szinte pörcre sült bőrkével együtt!!! A kacsához zöldségeket grilleztünk és tornyoztunk a tányérra. Ez számomra nem volt ínycsiklandozó, de csodálatos látvány volt:) A főételhez pedig nagyon jól passzolt a lila hagyma lekvár, ami a lányok nagy részénél hatalmas sikert aratott! Guszta volt és jó illatú, az én bajom, hogy nem szeretem az édeset a húsokhoz:( 

A desszert készítéséről lemaradtam:) mert éppen nagy szakmai beszélgetésben voltam:) Úgyhogy csak azt tudom róla, hogy túró alapú krém volt, amit habzsákkal nyomtunk poharakba és fagyasztott erdei gyümölcsöket főztek össze sok-sok fűszerrel (fahéj, csillagánizs...), ez került a krém tetejére. Nálam sajnos ez sem ment át,de még a férjemnek sem jött be, mert ezt a túl fűszeres forró gyümölcsöt ő sem kedveli:( 

Tartalmas, szórakoztató, különleges este volt! Minden étel elkészítése után közösen leültünk és megettük, közben beszélgettünk és a végére egész ki
s csapattá formálódtunk! Szuper ötlet csapat építésre is!! Kitűnőek voltak a borok és pálinkák is, melyek tovább emelték az est hangulatát! Csúcs buli volt:)